Ma kettőkor fogadott bennünket Dr. Steinbach. A sebész szemével elmagyarázta, hogy E-nak T3-as típusú gyomorrákja van, ami átrágta magát a gyomorfalon és az emésztőszerv közelében lévő nyirokmirigyeket is megtámadta. Ezt mutatták ki az eddigi vizsgálatok, ez az, amit a mai napon biztosan tudni lehet. Azt nem tudjuk, hogy szórt-e már, vagyis vannak-e áttétek a test más részeiben. Az áttéteknek két csoportja van: lokális és távoli. Nála egyelőre (remélhetőleg) csak lokális, ami a jobbik eset. Középszar állapot: rosszabb, mintha csak tumor lenne, de jobb, mintha már észrevehető áttétek mutatkoznának és azok szerteszét.
Dr. S. megkonzultálta a leleteket a szakkollégákkal és a team szerint kétféle kiút lehetséges, amit a tudomány mai állása szerint világszerte ilyenkor tesznek:
- Azonnali operáció és utána esetleg kemoterápia
- Előbb kemo, majd, ha szükséges, op és utána újabb kemo
Utóbbit javasolják általában, de minthogy E. 77 éves, ez több kockázattal jár, mint egy, mondjuk 40 évesnél.
Dr. S. részletesen elmagyarázta, hogyan történik a műtét:
- leválasztják átmenetileg a nyombelet (duodenum)
- teljes egészében eltávolítják a gyomrot és a körülötte lévő nyirokmirigyeket,
- a vékonybelet felhúzzák és összekötik a nyelőcsővel
- végül ebbe becsatlakoztatják a nyombelet
Ezt lerajzolta és a falon függő képek segítségével szemléltette. Magyarán a vékonybél előrehúzott része képezné az új gyomrot, ami viszont kisebb, tehát a jövőben napi 6-8x kell mindig kis adagokat enni, és sajnos hiányozik majd az éhségérzet. A további részletekért avizálta E-t az onkológián.
A már ránk váró nagyon készséges 40-es onkológus főorvos, Dr. Ziegenweiser péntek d.u. legalább 45 percet szánt ránk és erre az előzetes tanácsadó beszélgetésre. Elmagyarázta a kemo előnyeit-hátrányait. Statisztikailag igazolt, hogy az előbb kemoterápiált betegek gyógyulási aránya 15%-kal magasabb. A szervezet az op. előtt erősebb, és jobban viseli a folyamatos koncentrált mérgezést, mint az op utáni legyengült fizikum, ezért jobb ezzel kezdeni. Ecsetelte az összes lehetséges mellékhatást és a korból fakadó rizikót is, ámbár E. jó fizikumú, sportos alkat, fizikai koránál sokkal fiatalabb benyomást kelt.
Maga a procedúra 4 kemo az op előtt és 4 utána. Legelőször kisebb műtéttel elhelyeznek egy állandó kanült (ú.n. „Port”-ot) a vállától a szíve felé a bőr alatt, és az összes kezelés ezen keresztül zajlik. A legelső adagot rögtön ezen alkalommal meg is kapja, ami 4 nap kórházat jelent. Utána kéthetenként ambulánsan 1-1 újabb dózist. 1 hónap szünet után újabb vizsgálatok következnek az új helyzet diagnosztizálására, majd további 4 adag ismét kéthetenként. Számítva arra, hogy nem megy simán minden, valószínű, hogy az egész história kb. fél évet vesz igénybe.
A kemo előtt mindenképpen 2 vérvizsgálat szükséges (veseműködés és egyéb esetleges gyulladások, ill. egy genetikai rendellenesség kizárása). További nyomtatványok és nyilatkozatok kitöltése után rögtön vért is vettek: nem baj, ha esetleg másként dönt a paciens, viszont ha a kemot választja, akkor ezzel nyertünk 3 napot.
A hétvégén kell megemésztenie és meghányni-vetnie a hallottakat, majd hétfőn közölni a döntését a sebészeten. Ma este a trend a kemo irányába megy.
És máris eljutottunk a legutóbb ecsetelt helyzethez, hogy t.i. szóbeli, bár hihető információk alapján kell laikusként eldönteni egy messzemenően szakmai kérdést.
E. az egészet lakonikusan kezeli. Az én lelkiállapotom rémes. Alapállásban rosszul alszom és átizzadva ébredek minden reggel, változó és mozgalmas, mély álomból. A mai kétórás kórházi tartózkodás után rettenetes ólmos fáradtság, kimerültség lett rajtam úrrá, aminek fizikai okai nem voltak. Aztán a vacsora idejére megint helyre rázódtam. E. szerint most az a munkamegosztás, hogy ő végzi a szükséges feladatokat, mi pedig Zsófival aggódunk.
